A teremtes kezdetén, az első nap, Isten megteremtette a tehenet és mondta neki: "Neked kinnt kell lenned a farmon, segítened kell a farmernak mindenben, a tűző napon, esőben, hóban, tejet kell adnod, borjúkat kell szülnöd. Adok neked 60 év élethosszat." Erre a tehén válaszolt:
"Ilyen durva, kemény életet akarsz nekem adni 60 évig? Én inkább visszaadok 40-et, elég ebből az életből 20 esztendő is nekem." Az Isten beleegyezett.
A második nap Isten megteremtette a majmot és mondta neki:
"Neked szórakoztatnod kell az embereket, majomtrükköket kell csinálni, megnevettetni őket. Adok erre 20 évet."
A majom válaszolt: "Micsoda egy unalmas élet lenne ez, egész nap trükköket csinálni, majomkodni. Elég nekem 10 esztendő is erre, 10-et meg visszaadok." Az Isten a majommal is egyetértett.
A harmadik napon Isten megteremtette a kutyát és azt mondta neki:
"Egész nap a kapuban kell ülnöd és meg kell ugatnod mindenkit, aki csak elmegy a ház előtt. Adok neked 20 esztendő élethosszat." A kutya válaszolt: "Ez nekem túl hosszú idő, ugatni egész nap, 20 esztendeig. Visszadok 10-et, elég nekem a maradék 10 is." Az Isten ezzel is egyetértett.
A negyedik nap Isten megteremtette az embert és mondta neki:
"Ne csinálj semmit egész nap, csak egyél, igyál, szórakozzál, játsszál, aludjál, szexeljél, élvezd az életet. Adok neked 20 esztendő élethosszat. " Az ember válaszolt: "Nem addig van az! Az a 20 év túl rövid nekem erre a szép életre. Van egy ajánlatom: úgysem kell Neked, Isten az a 40 év, amit a tehén visszaadott, meg az a 10 év, amit a majom adott vissza, meg az a másik 10 év sem, amit a kutyától kaptál vissza. Tudod mit, add ide nekem ezt a 60 esztendőt!"
Az Isten sóhajtott egyet és beleegyezett.
Ezért van az, hogy az első 20 esztendőnkben nem csinálunk semmit egész nap csak eszünk, iszunk, szórakozunk, játszunk, alszunk, szexelünk, élvezzük az életet.A következő 40 esztendőnkben robotolunk, dolgozunk esőben, hóban, tűző napon.
A következő 10 esztendőnkben trükköket csinálunk, nevettetjük az unokáinkat, mint a majmok. És az utolsó tíz esztendőnkben csak ülünk a ház kapujában és ugatunk, morgunk mindenkire, aki csak elsétál a ház előtt.
